Mi ez a jelenség pontosan, és milyen veszélyekkel járhat olyankor, amikor autóval közlekedünk? Illetve ami talán ennél is fontosabb kérdés, hogy hogyan kerüljük el a vízen futást, s milyen gondokat okozhat, amennyiben ez nem sikerül?
Bízunk benne, hogy a cikk sok autós számára szolgál hasznos információkkal, egyúttal segíteni is tudunk a felkészülésben. Így legközelebb egy-egy zivataros időben megtett autóút sem kell, hogy túl nagy kockázattal járjon, és biztosabban érhetünk célba.
A vízen futás, másnéven aquaplaning azt jelenti, hogy az útburkolaton lévő, összefüggő vízréteg megakadályozza a gumiabroncsok tapadását. Téli, nyári vagy négyévszakos személy gumik, 4x4 SUV abroncsok vagy kisteher változatok esetében ugyanúgy előfordulhat.
Jellemzően a nagy viharok és esőzések kellemetlen velejárója, amiből számos baleset következik. Egyfajta tehetetlen állapot, elvégre hiába kormányzunk vagy fékezünk, az autó felúszik, és elveszítjük a kontrollt.
Merthogy a fékerő vagy a kormányzással kifejtett erő nem az aszfaltra, hanem a vízrétegre hat. A jármű elveszti a tapadását, és onnantól kezdve a szerencsére vagyunk utalva. Ezért kulcskérdés a vízen futás elkerülése.
Racionálisan nem nehéz belátni, hogy a probléma megelőzésének egyik módja az, hogy óvatosabban vezetünk esős időben. Hiába ugyanis a legjobb minőségű autógumik, rajtunk és a döntéseinken is sok múlik.
Amikor erőteljesen csapadékos időben közlekedünk, akkor válasszunk visszafogottabb sebességet. Hogy egy példát mondjunk, 80 kilométer/órás sebességnél kisebb lesz a vízen futás veszélye, mint 110-es tempónál.
Fontos észben tartani azt is, hogy a problémából fakadó nagyobb balesetek jellemzően lakott területen kívül, illetve autópályán történnek. Bár lakott területen belül is ajánlott az óvatosság, nagyobb tempónál ez még inkább javasolt.
Az abroncsok futófelületén lévő profilok funkciója a víz elvezetése. Emiatt nagyon nem mindegy, mekkora a profilmélység. Nagyjából 4 milliméteres profilmélység alatt már könnyen megesik, hogy a víz elvezetésére egész egyszerűen nem marad elég hely.
Magyarul egy kopott, 2-3 milliméter futófelülettel rendelkező guminál sokkal nagyobb lesz a felfutás veszélye, mint egy 3-4 milliméteres mélységgel bíró garnitúra esetében. Ez az egyik oka annak, amiért nem tanácsos sokáig húzni a gumicserét.
Még akkor sem, ha az érvényben lévő jogszabály szerint a minimális profilmélység 1,6 milliméter. Bár ezzel az értékkel még át lehet csúszni a műszaki vizsgán, intenzív esőben kész hazárdjáték így autózni.
Nem árt tudni, hogy minél szélesebb egy autógumi, annál több vizet kell kiszorítania, úgyhogy a széles változatok esetében megnő az aquaplaning veszélye. Ezt mindenképp érdemes fontolóra venni a kiválasztásnál.
Mindezen felül a kifogástalan autógumik beszerzése után azok nyomására is oda kell figyelni. A kelleténél alacsonyabb nyomás miatt ugyanis az abroncs szétterül, szélesebb lesz, tehát megnövekszik a nemkívánatos felúszás valószínűsége.
Holott a megelőzés pusztán annyiból áll, hogy időnként megállunk egy benzinkútnál, ellenőrizzük az értéket mind a négy keréken, szükség esetén pedig fújjunk a gumikba.
